VisszaSzínes vinilvilág

2021. február 09.

A Mikes Kelemen Program margójára – 8. rész

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a vinilhanglemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A nyolcadik részben Szegedi-Szabó Béla, a Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály munkatársa a nyugati magyar emigrációból a Zeneműtár lemezgyűjteményébe érkezett vinillemez-ritkaságokat mutatja be.

Kiváló vinillemezekkel gyarapodott az OSZK Zeneműtárának gyűjteménye a Mikes Kelemen Programnak köszönhetően. Eddig 516 lemeznyi új gyarapodásról tudunk beszámolni, amelyekből korábban nem volt példányunk. A tengerentúlról és nyugat-európai országokból érkező analóg „adattárolók”, vagyis korongok a korabeli amerikai zenei élet minden műfaját lefedik az emigráció zenei életének és működésének sokszínűségét tükrözve – a szórakoztató zenén át egészen a jazz és klasszikus muzsikáig.  
A kiadványok között érdekességeket és ritkaságokat is találunk, például a HAZÁM Records kiadó lemezeit. A kiadó néhány kiadványa már eddig is megtalálható volt az állományunkban, amit most a program révén sikerült újabb tételekkel gyarapítani.
Teljesen ismeretlenek voltak számunkra a Csillag Records, Csárda Kiadó és a Kék Madár Records, ám most már ezek lemezei is szerepelnek katalógusunkban.
A Paprikás lemezek / Paprikás Kiadó 78-as fordulatszámú gramofonlemezei valódi ritkaságok, amelyek a gyűjtők számára is izgalmas anyagot jelentenek.
A dedikált lemezek különleges értéket képviselnek, kortörténeti dokumentumok. A Mikes-programmal hazaérkezett lemezek – a könyvekhez hasonlóan – bővelkednek személyes hangú dedikációkban, és arról tanúskodnak, hogy a magyar közösségek szívesen foglalkoztatták az emigrációban élő magyar művészeket, de az óhazából is meghívták az általuk kedvelt és tisztelt személyiségeket. Erre emlékeztetnek pl. Szeleczky Zita, Horváth Pista, Jancsó Adrienne saját kezűleg dedikált lemezei. Szeleczky Zita különösen szívesen dedikálta lemezeit, számos kiadvány érkezett be a kézjegyével.

Szeleczky Zita: Magyar Rozika Amerikában. Eredeti színházi felétel, ZL LP, 1970. Lemezborító

Az audiofilek körében nemrég újra divatba jöttek a vinillemezek, ezen belül is az USA-ban forgalomba hozott, kiváló minőségű korongok. Ezért fontos kiemelni olyan világhírű kiadókat, mint az RCA Victor, a Columbia Masterworks, a Decca – és még sorolhatnánk.
Mint tudjuk, a pezsgő magyarországi zenei élet számos képviselője – énekes, zeneszerző, karmester, zenész – emigrált az elmúlt században az Egyesült Államokba és más nyugati országokba, és ott valamennyien színes és gazdag művészi pályát futottak be. Amerikában jó néhány magyar származású karmester élte virágkorát. Hatalmas lemezgyárak stúdióiban dolgozott és készített felvételt többek között Reiner Frigyes, Széll György, Ormándy Jenő, Doráti Antal, Kertész István, Solti György. Bartók Kontrasztok című zeneművét is elsőként az amerikai Sony stúdiójában rögzítették: a szerző mellett olyan zenésztársak közreműködtek, mint Benny Goodman és Szigeti József. Megemlíteném a zongoraművész Sándor Györgyöt, aki úgyszintén az USA-ban élt, és nem utolsósorban Bartók műveinek hiteles, szakavatott tolmácsolójaként vált ismertté.A karmesterek közül a legizgalmasabb Reiner Frigyes személye, aki többek között Füst Milánnal ápolt jó barátságot, hiszen gyerekkoruk óta ismerték egymást. Füst Milán így emlékezik régi barátjára, akire mindig csodálattal tekintett:

„A mérce Reiner Frigyes volt … Zongora mellett ő vezetett be az akkordok világába, később a többszólamúság szövevényeibe. Tőle tanultam meg, hogy vannak hangversenyek is a világon … Ő arra tanított engem, hogy például a Carment kívülről kell megtanulnom ahhoz, hogy valami fogalmam legyen az operai zenéről.” Füst Milán: Megemlékezésem Reiner Frigyesről. In. Uő: Emlékezések és tanulmányok, Budapest, Magvető, 1967, 715. – Törzsgyűjtemény

Megjegyzem, Füst Milán is kiváló érzékenységgel rendelkezett, ami a zenéről való elmélkedést illeti, hiszen ő írt elsőként Szigeti József hegedűművész világraszóló tehetségéről.

[Bartók Béla, Fritz Reiner: Music For Strings, Percussion And Celesta; Hungarian Sketches, Chicago Symphony, RCA Living Stereo, 1960. A lemezborító elülső oldala.]

A karizmatikus Reiner Frigyes hatalmas karriert futott be, miután 1922-ben az USA-ba költözött. Méltán híres felvételei ennek a legfőbb bizonyítékai, amelyek azóta sem veszítettek semmit frissességükből. Lemezeit a magyar zenehallgatók köre is jól ismeri, hiszen az RCA Victornál megjelent Living Stereo címkével ellátott kultikus sorozat mai napig jelen van a nemzetközi piacon, ez jól példázza, hogy az a zenekari hangzásvilág és minőség, amit a budapesti születésű, jeles karmester neve fémjelez, cseppet sem veszített erejéből. A magyarországi hifisták nagy becsben tartják e Reiner-féle felvételeket, már csak az analóg hangzás lelket simogató varázsa miatt is.
A nyugati magyar emigráció berkeiből érkező hanglemezek méltó helyre kerültek megőrzésre, mostantól az OSZK lemezgyűjteményét gazdagítják.

Szegedi-Szabó Béla (Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály)

A cikk eredetileg az OSZK blogján jelent meg.